Keresett classok
Hunter: zárva
Paladin: zárva
Mage: zárva
Warrior: dps
Priest: disc
Druid: resto, balance
Shaman: bármilyen
Warlock: zárva
Rogue: zárva
Death Knight: dps
Progress
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
RS 25 fős:
- Halion: elhunyt
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
RS 10 fős:
- Halion: elhunyt
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
ICC HC 25 fős:
- Marrowgar: elhunyt- Deathwisper: még prédikál
- Gunship Battle: letudva
- DBS: elhunyt
- Festergut: elhunyt
- Rotface: elhunyt
- Prof. Putricide: még kavargat
- BP Council: közbevágtunk
- BQ Lana'thel: lepottyant
- Dreamwalker: még beteg
- Sindragosa: még kiabál
- The Lich King: még trónol
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
ICC HC 10 fős:
- Marrowgar: elhunyt- Deathwisper: elhunyt
- Gunship Battle: letudva
- DBS: elhunyt
- Festergut: elhunyt
- Rotface: elhunyt
- Prof. Putricide: jó hírre várközbevágtunk
- BQ Lana'thel: lepottyant
- Dreamwalker: meggyógyult
- Sindragosa: repked még
- The Lich King: trónol
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Halotti beszéd
Látjátuk feleim szümtükhel,
mik vogymuk: isá, por ës homou
fogymuk. Mënyi milosztben
terömtevé elevé miü isëmüköt
Árthásut, ës aduttå valá neki
Lordaërónot házoá. Ës mënd
pårådicsumben valou gyimilcsëk-
tül mondá neki élnië. Hëon
tilutoá űt igy kárd ërintéstűl.
Gye mondoá neki, mérët nüm
ënëik: iså, ki napon ërintűl
az kárdot, hålálnek
håláláål holsz. Hådlåvá
holtát terömtevé Istentűl, gye
feledevé. Engedé ürdüng
intetüinek, ës ërintë az tilvot
kárdót. Ës az kárdbån hålálu lelék.
Ës az kárdnak úl keseröü valå
ërintésve, hugy turkolåt migé szakasztja
valá. Nüm hëon mogánek, gye
mënd ű fajánek hålálut ëvék.
Haraguvék Isten, ës vetevé űt
ez Nórszrend világ belé: ës lëün
hålálnek ës pukulnek fëszë,
ës mënd ű nemének. Kik azok?
Miü vogymuk. Hugy ës tiü
látjátuk szümtükhel: iså, ës
nüm igy embër múlhatjå ez
vermöt, iså mënd azhuz járou
vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten
këgyilmét ez lélekért, hugy
jorgasson ű neki, ës kegyigy-
gyën, ës bulcsásså mënd ű
bűnét! Ës vimádjok szen[t]
åhszin Dzsájnát ë boudog Tirjon
århångyëlt ës mënd ångyëlkot,
hugy vimádjanak érëttë! Ës
vimádjok szent Vvrynn urat,
kinek adot hatalm oudaniå ës
këtnië, hogy oudjå mënd
ű bűnét! Ës vimádjok mënd
szentököt, hugy lëgyenek neki
segéd Uromk szinë eleüt, hugy
Isten iü vimádságok miá bulcsásså
ű bűnét! Ës szobodohhå
űt ürdüng ildetüitűl ës pukul
kínzatujátúl, ë vezessë űt pá-
rådicsum nyugalmå belí, ës adjon
neki münyi uruszág belé utat
ës mënd jouben részët! Ës
kíássátuk Uromkhuz hármúl:
Szájlënsz Pálådin!
Szerelmes brátim! vimádjomuk
ez szëgín Árthás lilkíért,
kit Úr ez napon ez hamus világ
timnücë belől menté, kinek ez
napon tëstét tömetjök; hogy
Bólvár űt këgyilméhel hëlyhettësíté;
hugy bírságnap jutván mënd ű
szentëi ës ünüttei küzëkön
jou felől johtatniå íleszjë
űt! Ës tiü bennetük. És mi mondová:
Ídë az lútot de mostan!
Thifi Atya tollából
| Isten Ostorai a Citadellán - Közjáték |
 |
 |
 |
| Írta: Thifi | |||
| 2010. január 19. kedd, 16:09 | |||
|
Fáztunk. Nagyon fáztunk. Majd megvett bennünket az Isten Hidege. A harmadik emeleti teraszon bekuporodtunk egy viszonylag szélvédett sarokba a bezárt ajtó és Gyíkfog lassan kékülő teste mellé. Azon gondolkodtunk, hogy miként fordulhattak ilyen rosszra a dolgok. Hiszen akárcsak egy héttel ezelőtt is még a jó meleg Pajtába jártunk bulizni és milyen kellemes is volt térdig járni a kentaurszarban! De aztán jött Döme, jött a hülye ötletével a piros pacsiról és a nagy nyereményről. Nagy nyeremény! Piha! Mintha eddig bármi jó is történt volna velünk. Itt vacogunk, karnyújtásnyira az elnöki lakosztálytól és csak azért nem fagyunk halálra, mert mindenkit - még Mogyit is - fűtött a bosszúvágy (bár Mogyi csorgó nyála már rétegesen ráfagyott bárgyú arcának két oldalára és mikor vicsorogni kezdett, arckifejezésének remek zenei aláfestésül szolgált az csikorgó hang, amit a képéről letöredező nyáldarabkák keltettek). Ó bosszú! Édes bosszú! Hányszor képzeltük el, ahogy kezünk az Ördögi Recepciós torkára fonódik, kékülő arcára kiül a halálfélem és közben hörgő hangon ajánl fel nekünk kárpótlásul négy hét all-inclusive ellátást a nagy tenger közepén levő trópusi szigeten fekvő Klizma Kata hotelben, ahol majd minden este thaiföldi ikerlányok (külön megrendelésre ikerfiúk) masszírozzák az egész napos jakuzzizástól elgyengült tagjainkat hajnalig. Ahol a zöldellő fák koronája felett szikrázva felkelő nap fénye cirógatva serkent ébredésre gyönyörű álm... - Hugyoznom kell! - röffentette Joci és elvonult a terasz szélére könnyíteni magán, azonban a jéghideg szél keresztülhúzta számítását, félúton lefelé megfagyasztotta hólyagja kiadott tartalmát és fájdalmas fintort varázsolt oszlopos tagunk arcára. Joci viszont híres volt vidám természetéről és jó helyzetfelismerő képességéről, ő nem az az ember, aki ne látná meg mindenben az új lehetőséget, így tehát himbálózó derék mozgatás közepette megszólalt: - Zimmmmmm! Zümmmmm! Zim-züm-zim-züm! Én vagyok a Zapád Lúk! Állj át te is a sötét oldalra és hörögve szedd a levegőt, mint én! - Hagyd már abba te szellemi nyomoronc! - vágott közbe Döme. - Még nézni is fáj! Én aszondom hívjuk vissza a hajót és próbáljunk meg visszamenni a kápolnába. - Nagy ötlet! És hogy képzeled kivitelezni? Csengő nincs, ebben a szélben pedig nem hallanak meg bennünket innen fentről. Talán törjük össze Joci sárga kardját és a darabokkal dobáljuk meg az alattunk száz méterre levő hajó fedélzetét nagyokos?! - hőbörgött Pityke. - Hogy ez nekem miért nem jutott eszembe?! - kiáltott fel Ede. - Pontosan ezt fogjuk tenni! Ezen felbuzdulva neki is láttak a megvalósításnak. A kevésbé finnyásak elkezdték az "eszközt" törögetni és dobálni, miközben Joci vinnyogva röhögött. Jó egy óra múlva láttuk, ahogy a hajó lassan felemelkedik és elindul felénk. Fent már dideregve vártuk, mindenki örült, hogy hamarosan megmelengetheti fagyos kezeit, talán csak a törögető brigád gondolt másra, ők inkább egy alapos kézmosásról fantáziáltak. Megérkezett és bedokkolt a hajó, a nemrégiben megismert vörös törpe pedig kiállt a fedélzetre és elordította magát: - Mit képzeltek szárazföldi patkányok, hogy fagyott citromlével dobáltok minket?! (Ekkor fordult meg mindenki fejében, hogy bizony a törpéknek ezek szerint furcsán működnek az ízlelőbimbói) - Mit akartok? - Hát szeretnénk visszamenni a kápolnába, mert az a muksó bezárta az ajtót és elég hideg van itt fent. - mondta a diplomáciában igen jártas Marcsi. - Azt nem lehet. - mondta a vörös törpe. - Mer'? - kérdezte Marcsi. - Ez csak egy idejárat nektek. Nem odajárat. - De hát valahogy csak visza kell menjetek a másodikra, hogy újra idejárat lehessetek?! - Ez így van. - És akkor nem tudnátok elvinni bennünket?!?! - Nem lehet. - Mé' nem?!?!?! - kiáltott egyre türelmetlenebbül Marcsi. - Mert a szabályzat azt mondja. - Miféle szabályzat?!?!?!?! - Ez! - és Marcsi orra alá tolt egy legalább ezer oldalas könyvet, felcsapta a közepénél és diadalmasan mutatott rá egy passzusra. - Dehát itt az áll, hogy "Molimo vas uhvatite se na autobusu kad putujete!" Mit jelent ez?!?!?! - kiabált Marcsi. - Azt jelenti, hogy "Fagyott citromlével dobáló társaság visszaszállítása szigorúan tilos!" - Szarházi!!! - nyúlt a diplomácia végső eszközéhez Marcsi. - Követelem, hogy engedjetek fel a hajóra és várjátok meg velünk, amíg kinyílik az ajtó három hét múlva! - Rendben! - mondta hirtelen a törpe. Marcsi erre összezuhant, láthatólag elszállt minden életkedve, hüppögve mászott fel a hajóra és mi követtük őt. A fedélközben meleg volt. Törpeszagtól bűzlött minden, de meleg volt. Vacsora után elmondtuk az esti imánkat, melyben halált kívántunk az Ördögi Recepciósra és fáradtan hajtottuk álomra fejünket.
|
