És megérkeztünk végre! Ott voltunk a torony tetejének közelében, nem messze a pihe-puha ágyikótól, ahol majd az igazak álmát alusszuk végre, kipihenve a szörnyűséges első nap megpróbáltatásait. Akkor még nem sejtettük, hogy az idáig átéltek már mind-mind a csapatépítő tréning részei és hogy az ördögi recepciós előre egyeztetett mind Velőtlenítő Úrral, mind Halálsuttogó Úrhölggyel, mind pedig Halálhozó Gyíkfog műszakvezetővel arról, hogy minket próbáljanak meg elbátortalanítani a szobánkba való feljutástól. Az ördögi terv részletei még nem bontakoztak ki ekkor előttünk, így gyanútlanul kopogtunk be a harmadik emeleti kapun.

Hatalmas döndüléssel kivágódott a kapu és maga Gyíkfog műszakvezető masírozott ki rajta! Egy sátáni kacajt követően gúnyos hangnemben tudatta velünk, hogy kevéske havi juttatása miatt kénytelen másodállásban concierge-ként dolgozni ,hogy harminckét porontyát jóllakathassa és a jelenlegi helyzetben - kettő-az-egyben gondolta ő - csak akkor enged át minket, ha éves NKV bérletet vásárolunk, illetve pluszban még kifizetjük a kapupénzt, aminek az ára az éves bérlet árának kétszerese! Fejenként! Mi?! Nem! Foganként!

Ennek egyedül Mogyi tudott örülni, ki a "hamut" is "mamunak" mondja, bárgyú mosolya pedig már fel is fedte a szörnyű igazságot, miszerint fél fülét ha egynek számoljuk, már az is jóval több, mint amennyi foggal ő egyébként rendelkezik. Természetesen az eszesebbje megpróbált alkudozni Gyíkfoggal, megpróbálták például Ede "hídját" egy fogként kezelni, a még eszesebbje azonban rájött, hogy valójában az egész egy nagy át...... (khm) verés.

Mögöttünk a vörös törpe is bekapcsolódott a beszélgetésbe és megjegyezte, azért ez elég drága ár egy szimpla bejutáshoz képest.

 

Erre Gyíkfog kifakadt: - Minden egyes szerencsétlen áldozat, akit bántalmaztatok, vagy megfélemlítettetek az NKV állományát fogja gyarapítani! Éppen most is, Aval Kír azon dolgozik, hogy átcsábítsa őket... Tanácsadóként!!!
- A dolgok csak rosszabbak lesznek. Gyertek, ízleljétek meg a hatalmat, amit az NKV főigazgatója ruházott rám!
Erre a vörös törpe: - Egyetlen műszakvezető a bliccelők teljes haderejével szemben? Csárdzs!
Erre Gyíkfog: - Hahahahaha! Dvarvz!
Erre Döme: - Dáj!
Erre Joci: - Dáj jú Szánomá Bíccs!

Nekiestünk, hogy ellássuk a baját, elöl Bacó és Igor, hátul mindenki más, de a vérszívásban hatalmas gyakorlatot szerzett termetes NKV alkalmazott kemény dió volt. Kiirthatatlan volt, pontosan, mint az egészséges tömegközlekedő testére telepedő gennyes fekély, amelyet a fogódzkodóról, vagy az összepiszkított ülésről szerzett be. Amely ellen minél keményebben küzdesz, annál jobban szétterjed. Hősiesen küzdöttünk félkörben állva Gyíkfog körül, mely csak szívta és szívta vérünket. Kis idővel később azonban úgy tűnt mégsem olyan komoly ellenfél, hiszen éreztük, hogy egyre jobbak vagyunk, de Gyíkfog váratlanul elkiáltotta magát: "Fityisz! Máj! Minyon!"

Azt hittük a három vérebét hívja és felkészültünk a pokol legsötétebb bugyraiban tanyázó, tüzet köpő, mérges lehelletű vérebekre, amelyek mindjárt megjelennek, de amik végül feltűntek, azokra még legvadabb álmainkban sem gondoltunk. Megidézett öt NKV tanácsadót! Bacó és Igor ezért nem mert hatalmas íves pofonokat osztogatni Gyíkfognak, pusztán csuklóból ütögették őt, mert féltek, hogy a tanácsadók feléjük fordulnak. Azok el is indultak felénk, tanácsokat osztogatva, minden egyes tanáccsal egyre több vért szívva belőlünk.

Sikítva menekültünk előlük, még a legharcedzettebb vadászaink is csak lassítani bírták őket. Epikus csatában végül legyőztük a tanácsadókat, azonban Gyíkfog ekkora már úgy teleszívta magát vérrel, hogy kénytelen volt egy embert a csapatunkból Leesett Gomba Márkká változtatni és a sok vért átpumpálni belé. A harc előrehaladtával egyre több Márk rohangált a kapu környékén nehezítve képzett felcsereink feladatát, de ők rendületlenül kötöztek, mit sem törődve azzal, hogy körülöttük a jajj-kiáltásokkal terhes levegő megtelt a vérszagra odagyűlő szúnyoghadakkal, és csak így sikerült végül térdre kényszerítenünk a műszakvezetőt.

Ezután jelent meg a fószer apja, aki csak annyit mondott: "Látod fiam! Mondtam, hogy ügyvédnek kellett volna menned. Az a vérszívás nem ennyire mocskos!"

Gyíkfog utolsó előtti leheletével még bezárta maga mögött a kaput, utolsó leheletével pedig kiakasztott rá egy táblát, amelyen ez állt: "A kapu maj' csak későb nyíllik ki. Probálkozatok négy hét mulva! Ugyanitt trabant eladó! Az Ördögi Recepciós"

 

Kis csapatunk egy emberként kiáltott fel: - "Recepciós! Megdöglesz!"