Hunter: nyitva
Paladin: zárva
Mage: nyitva
Warrior: nyitva (arms)
Priest: nyitva
Druid: zárva
Shaman: nyitva
Warlock: zárva
Rogue: zárva
Death Knight: zárva
25 fős:
- Marrowgar: elhunyt- Deathwisper: elhunyt- Gunship Battle: letudva
- DBS: elhunyt- Festergut: elhunyt- Rotface: elhunyt- Professor Putricide: már alig áll a lábán
- Blood Prince Council: -
- Blood Queen Lana'thel: -
- Valithria Dreamwalker: -
- Sindragosa: -
- The Lich King: -
10 fős:
- Marrowgar: elhunyt- Deathwisper: elhunyt
- Gunship Battle: letudva
- DBS: elhunyt
- Festergut: elhunyt
- Rotface: elhunyt
- Professor Putricide: elhunyt- Blood Prince Council: elhunyt
- Blood Queen Lana'thel: elhunyt
- Valithria Dreamwalker: meggyógyult
- Sindragosa: elhunyt
- The Lich King: már alig áll a lábán
| Isten Ostorai a Citadellán |
|
|
|
| Írta: Thifi | |||
| 2010. január 14. csütörtök, 09:23 | |||
|
Örömmel tájékoztatjuk rajongóinkat, hogy a hiresztelésekkel ellentétben jól vagyunk. Jelen állás szerint kis csapatunk minden tagja egészséges, komolyabb baja senkinek sincs. Az aggódó szülőknek ezúton is megköszönjük a törődést, de megkérjük őket, hogy jégeralsó helyett legközelebb pálinkát küldjenek. Az a kedves rajongónk, aki esetleg még nem tudná, hihetetlen szerencse érte az Isten Ostorai guild kis csapatát, hiszen piros pacsin nyertünk egy minimum 12 hetes csapatépítő tréningre szóló meghívást teljes ellátással együtt a Jégkorona Citadella szállóba, az Ártasz Travel jóvoltából. De ez még mind semmi! A tréninghez szükséges öltözékeket és kiegészítőket is biztosítani fogja számunka a Dezső-Karcsi-Pista Kft., ehhez mindössze annyit kell tennünk, hogy a tréningen a számunkra leküzdendő akadályokon sikeresen átjussunk. Be kell valljuk, hogy az öltöztetés nagyon is vonzónak tűnt, hiszen a Pajtában már mindenkinek kentaurszaros/kukactrutyis/yetipisis/stb. lett a csizmája, így az ütött-kopott régi viseletek lecserélésének ígéretére azonnal döntöttünk. Hurrrrrráááá! Utazuuuuuuunk! A dolog akkor kezdett gyanús lenni, mikor megérkeztünk. Először is, a hotelbe nem tudtunk bejutni, dühös, előre-hátra ugráló emberek káromkodásait lehetett csak hallani. A nagy tömegben mi is megpróbáltunk előre furakodni, de egy zöldes színű hártya zárta el a bejáratot. Végülis vagy 20 perc várakozás után valakinek eszébe jutott, hogy ezt ki is lehet vágni, így bemehettünk végre. Bent egy fogadóbizottság közölte velünk, hogy ne is pakoljunk le, mehetünk egyből előre, a szobáink már elő vannak készítve, az elnöki lakosztályt kapjuk a torony tetején. Szót fogadtunk és elindultunk, de nem telt el két perc, amikor dühös szitkozódások közepette, jöttek a biztonsági őrök és követelték, hogy azonnal mutassuk meg mi van a csomagjainkban. Mi próbáltuk elmondani nekik, hogy most küldtek előre bennünket a recepcióról és a csomagjaink kibontásáról szó sem volt, de ez nem hatotta meg őket. A pontos eseményekre már mindenki máshogy emlékszik, így a legjobban talán a másnapi Blikk szalagcíme tudná a történteket visszaadni: "Dulakodtak, majd szurkáltak a későbbi hullagyalázók!" Mi rendületlenül próbáltunk előremenni, ahogy azt mondták nekünk, de a hely nagyon elhanyagolt állapotban volt, Mindenfelé pókok, csontvázak, pont úgy nézett ki, mint egy igénytelen kisvárosi vidámpark szellemkastélya. Nem volt elég, hogy eddig bárki aki szembejött, belénk kötött különböző indokokkal, mint például testüreg vizsgálat, vagy sapka ellenőrzés, de a Géza rálépett valamire és hirtelen jött négy bazi nagy anorexiás tag és időnként olyan hangosan üvöltöztek, hogy a hátul állók egyszerűen egy rohadt mondatot se bírtak befejezni megszakítás nélkül. Azért ezt már mégse hagyhatjuk - gondolta kis csapatunk -, hát biza elkentük az arcukat. Én már akkor sem értettem, hogy mit akar a vén csont pont a három legtagbaszakadtabb emberünktől, de amikor meglendítette azt a baltát rögtön ráfagyott a vigyor a trió arcára. A hátul állók mondogatták is egymásnak, hogy na ezt megnézzük. Próbáltunk volna leülni, de az addig simának tűnő padló hirtelen tele lett tüskékkel. És kék tűzzel! Mondtam is Papinak, hogy tuti meghúzza az izopropil-alkoholos flaskát az öreg, ilyen kék lánggal csak az ég. De aztán odaért hozzánk is, miközben ordibálta, hogy "Boncóóóóólt!" (Vagy valami ilyesmit. Ezek szerint aktív éveiben a patológián dolgozott a muksó.) Nagyon pörgött az öreg, lóbálta a baltát folyamatosan, nekünk pedig komoly nehézséget okozott elmenni a közeléből és kiállni a tűzből, de pár perc adok-kapok után végülis halgatott ránk és csak ideadta a baltáját, amint ez a fenti képen látható is. Hát azért ez durva, kezdett az a kellemetlen érzésünk lenni, hogy átvertek bennünket ezzel a nyereménnyel. Azért megpróbáltunk eljutni a szobánkig - egy kis pihenés jól fog jönni -, de úgy gondoltuk másnap tuti szólunk a recepción, hogy nem pont erről volt szó a prospektusban.
|