A zöldbőrű BKV ellenőrrel történő beszélgetésünkbe durván közbe vágó, négy végtagú, nagy arcú teremtmény azt képzelte, hogy mi könnyű préda leszünk és elpusztításunk után nyugodtan folytathatja világuralmi terveinek szövögetését. Ennek érdekében még a 2011. évi, Orosz Nemzeti Body-Builder bajnokság győztesét, Jevgenyij Katakl egykori nehézsúlyú ökölvívó segítségét sem volt rest igénybe venni, de még Katakl izma sem menthette meg őt szörnyű haragunktól. Saját végzetén annyira meglepődött, hogy még az álla is leesett!

Amennyiben kis csapatunk támogatná a fajok közti keveredés nemes eszméjét, akár azt is mondhatnánk, hogy ezt a gyíkot bizony gerincre vágtuk, de mivel sajnos nem ez a helyzet, így finoman csak annyit közlünk, hogy elhúztuk a nótáját.

Ezen a rövid hajókiránduláson egy igen harcias tehén állt utunkba, aki először verőlegényeit és verőgyíkjait küldte ránk, majd ő maga is a határozott cselekvés mellett döntött. Bár ne tette volna! Még az oly erős bociszervezet sem képes a depresszió hosszú távú hatásaival szemben hatékonyan fellépni, melyek közül a két legjellemzőbb a fáradtság és végül a levertség. Gyógyszerészünk tanácsára a veszélyeztetett példány mielőbbi felépülése érdekében kezdtük el hát a ketamin kúrát. 

Mindig is mondtuk, hogy a radikalizmus nem kifizetődő. Az Ultrák csak addig veszélyesek, míg nem akad egy, velük szemben szervezetten és hatékonyan fellépő erőszakszervezet, mely ezt a radikalizmust csírájában elfojtja. Tudósítónk jelenti, hogy az ellenállást felszámoltuk, súlyos személyi sérülés nem történt.

Mikor kis csapatunk az alábbi helyre ért, rögtön belénk kötött a Kötekedők Fura Ura (vagy Hölgye vagy Úrhölgye, vagy... valamelyik jó, osszátok be magatoknak). Hát mi viharos gyorsasággal szegtük kedvét eme kötekedőnek és megmutattuk neki a kompromisszum-készség előnyeit, mely bemutatóért cserébe mindössze a nála található tárgyakat kértük.  

Úgy találtuk, hogy az álmatlanság legjobb ellenszere az alkohol. Az alkoholok között is az egyik legnemesebb; a bor. Adott volt tehát ez a szegény pára, aki nem volt képes egy jót, pihentetőt aludni, nálunk pedig éppen volt egy üveg bor. Az volt egyedül a baj, hogy az üveg még bontatlan volt. Mi kell tehát ahhoz, hogy egy üveg bort kinyissunk? Hát persze hogy dugóhOOZEó! Ezek után már könnyű volt a dolgunk.

Lehet, hogy az öreg kontinens észak-nyugati részén szeretik a Black Pudding-ot, de mi bizony ki nem állhatjuk, ezért felkockáztuk a szakácsot és megbecstelenítettük megfosztottuk értékeitől. 

Fura allat ez a Morchok, ha ralepek szorcsog. Hat bizony mi raleptunk; tobbe mar nem szorcsog.